A védőoltás

A védőoltásokat olyan betegségek megelőzésére fejlesztették ki, melyek, ha kialakulnak, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógykezelhetők. Minden fajnak megvannak a rá jellemző fertőző betegségei, amik ellen célszerű vakcinázni. Ilyen, többek között kutyákban a parvovírusos hasmenés, a szopornyica, a fertőző májgyulladás, a leptospirák okozta veseelégtelenség; macskákban a „macskanátha” és a panleukopenia.

A vakcinázás célja, hogy az állat immunrendszere fel tudjon készülni az adott kórokozóval való találkozásra. Az oltóanyagok olyan elölt vagy módosított kórokozót tartalmaznak, ami betegséget nem idéz elő, de a szervezetben egy nagyon gyenge fertőzéshez hasonló folyamatot vált ki: olyan lymphocyták (fehérvérsejtek) termelődnek, melyek ártalmatlanítani tudják az adott kórokozót. Ezen lymphocyták egy része a nyirokcsomókban, lépben raktározódik rövidebb-hosszabb ideig, és a kórokozó által előidézett fertőzés esetén reagálni képes. Ez a képesség általában idővel gyengül, ezért az immunizálásokat ismételni kell.

A kölyköket néhány hetes korukig az anyjuk szervezetéből származó ellenanyagok védik, amiket főként szopáskor tejjel vesznek fel, ezek azonban fokozatosan kiürülnek, így a fiatal állatok ismét védtelenné válnak a fent felsorolt betegségek kórokozóival szemben. Az oltási protokollok jelentősége, hogy a túl korán beadott vakcinát az anyai (v. maternális) ellenanyagok semlegesítik, ha viszont hetekkel később kapja az oltásokat az állat, akkor nagy az esélye, hogy idő közben találkozik az adott kórokozó vad virulens formájával, és a még védtelen immunrendszer nem tudja leküzdeni a fertőzést: kialakul a betegség, ami kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna.

A vakcinázás során az állatok immunrendszerét „dolgoztatjuk”, ezért fontos, hogy csak egészséges, jól fejlett állat oltható. A védőoltás hatására nagyjából 2 hét alatt alakul ki bizonyos fokú védettség, ezért két oltás közt legalább 12-14 napnak kell eltelnie. A kölyök korban, többször ismételt vakcinázás hatására komoly védettség alakul ki, amit évente adott ismétlő oltással lehet biztosítani. Fontos, hogy kölyök állatunk élete első 3 hónapjában az anyját és az alomtestvéreit leszámítva más azonos fajú állattal lehetőleg ne érintkezzen, mert az akkor is veszélyt jelent rá, ha körültekintően oltott és féregtelenített egyedről van szó. A vakcinázott állat ugyanis az adott vírussal, baktériummal, gombával fertőződhet, ürítheti is azt, (vagyis védettséggel még nem rendelkező kölyköt meg is fertőzhet vele) „csak” megbetegedést nem okoz benne. Ezért kedvencünk érdekében ebben a kezdeti, érzékeny időszakban kerülni kell az élénk „társasági életet”, a kutyafuttatókat és le kell mondanunk a hosszú sétákról is.

A védőoltások kedvenceinket általában sokkal kevésbé viselik meg, mint a csecsemőket, kisgyerekeket. Főként kistestű, érzékeny bőrű egyedeknél az oltást követően helyi reakcióként bőr alatti, érzékeny duzzanat jelentkezhet, mely fokozatosan elmúlik néhány nap alatt (célszerű borogatni, vagy gyulladáscsökkentő pl. Phenylbutazon kenőccsel kenni pár napig). Átmeneti bágyadtság előfordulhat, láz nagyon ritkán alakul ki, ennél súlyosabb tünetek pedig egészen kivételesek. Fontos tudni azonban, hogy a körültekintő engedélyezési eljárás, biztonságos gyártási folyamat, előírás szerinti tárolás és felhasználás mellett is számolni kell az egyedi érzékenységgel: a vakcinázás során idegen anyagot juttatunk az állat szervezetébe, ami allergiás reakciót válthat ki. Jelentkezhet csalánkiütés, remegés, vagy akár gégeoedema is. Sajnos allergiás reakció akkor is kialakulhat, ha az adott kutya/ cica élete során már többször találkozott ugyan azzal a vakcinával. Ha védőoltást követően bármi gyanúsat tapasztal, érdemes az állatorvos véleményét kikérni.